Budapesten a Váci utcában sétálgatva fedeztük fel még szeptemberben (nyitás után nem sokkal) a Corso Gourmet boltot és éttermet. A boltról nem írok, azt megtette már más, én csak inkább az éttermet veszem górcső alá.

December 29-én, amikor betértünk újra, a bejáratnál egy kedves hölgy invitált minket, hogy kóstoljuk meg a korhelylevest. Nem kellett kétszer kérni, meg is kóstoltuk, finom volt. A hölgy tájékoztatott minket, hogy igen kedvező áron ehetünk egy teljes adagot az étteremben. Nagyon jó ötletnek tartom a kóstoltatást, főleg, hogy pont olyan ételről volt szó, amit nagy valószínűleg az utcán hömpölygő turisták nagy része még életében  nem evett, ráadásul kellően meleg és tényleg finom volt. A kóstoló méretéből adódóan kicsit el is teltünk az ízzel, így végül az étteremben később mégsem ezt választottuk előételnek. Ami furcsa volt, hogy a műanyag – eldobható – tányéroknak és evőeszközöknek nem hoztak külön szemetest, így egy kis apró „cigizős” kukába dobhattuk csak ki pár méterrel a bejárattól a koszos tégelyeket. 

( Corso Gourmet kívülről)

Kóstolás után bementünk az épületbe, és már megint épp egy dühös idős házaspár lépett ki a liftből (aznap a másik lift épp nem működött..), ugyanis nem tudtak sehogy sem lejutni a borokhoz.  A lift nem túl felhasználóbarát, hiszen az étteremből nem lehet menni egyből a bolti részbe, és a bolti részből sem lehet menni az étterembe…Nem teljesen egyértelmű a működése. Mi szerencsésen feljutottunk a második emeletre, ahol az étterem található. 

(Corso Gourmet belülről)

Kedvesem háromfogásos menüt evett savanyúsággal kiegészítve. 3 fogásos menü ára 999 Ft, amiben benne van egy leves (most mi esetünkben egy gulyásleves), főételnek pedig házi krumplit (serpenyős sült krumpli-szerűség) választott rántott csirkemellel, desszertnek pedig rakott túros zsemlét.  A savanyúságot mindenki magának teheti össze ízlése szerint, az adagban csak a tányér mérete szab határt. 

Én most nem menüt ettem, bár a levesnek ugyanazt választottam, de, ha az ember nem menüben kéri, akkor kb. kétszer – ha nem háromszor- akkora az adag.  Főételnek pedig harcsapaprikást kértem sztrapacskával. A gulyáslevest rendesen megpakolták marhahússal, bár kicsit kevés krumplit főztek bele. A főételek hidegek voltak (pedig melegentartóban tartják őket), de készségesen megmelegítették őket. Menüben az adagok érezhetően kisebbek, mintha nem menüt ennénk, de ez általában mindig így van, és így is bőséges adagnak számít. Minden finom volt, szerintünk egy átlagos magyar étteremmel simán felveszi a versenyt az étel, és ennyi pénzért ilyen kedves kiszolgálást és környezetet sajnos nem nagyon kap az ember, a Váci utca környékén pedig pláne nem.

Mint említettem, a 3 fogásos menüvel, ha nem is esszük magunkat degeszre, de simán jól lehet lakni, és mivel 2 féle levesből és főételből, valamint megannyi desszert közül választhatunk, így biztosan sikerül mindenkinek olyat találnia, amit szeret, szóval akkor akár fejenként 999 Ft-ból is "megúszhattuk" volna. A tálcás rendszerrel pedig a pénztárnál állva nyilván a borravaló sem elvárt.

De így sem volt borsos az ára, hiszen mi még ásványvizet, szódát, savanyúságot és cappuccinot is rendeltünk, és borravalóstul (a cappuccinot később, pincértől kértük, így adtunk borravalót is) fizettünk kevesebb mint 5000 Ft-ot. Bármelyik megoldást is választjuk, vasárnapi éttermi ebéd fogyasztáshoz képest szerintünk mindkettő nagyon baráti árnak számít.

(Harcsapaprikás sztrapacskával)

Kiszolgálás/felszolgálás: Nagyon kedvesek, mosolygósak és készségesek voltak velünk, mind a pultban álló alkalmazottak, sőt a sommelier hölgy is. Ami szintén fontos az összhang tekintetében, hogy nemcsak kedvesek, de még ápoltak is voltak, ami alap nyilván, de sajnos itthon nem mindig ezt tapasztalom.

Tisztaság: Nem lehet rá panasz, tisztaság van mindenhol. Jó érzés leülni az asztalokhoz, székek, padló, minden-minden ragyog. Evőeszközök, poharak, tányérok kifogástalanok. 

Toalett: Trendi és patyolat tiszta. Komolyan mondom, hogy olyan, mint egy ötcsillagos szállodában, kicsit még túlzónak is érzem.  Külön van kézszárító és papírtörülköző is. Ami a slusszpoén, az a képen is kivehető potpourri. Amit hál’ Isten még nem loptak el. 

(Férfi toalett kézmosó előtere) 

Eladóhelyi kommunikáció: Minden szépen ki van írva magyarul, ízlésesen. Angolul kevés az információ, jóval többre lenne szükség. A képen is látszik, hogy az egyes fogások fölé csak magyar nyelven van kiírva a neve. Pozitív a Szörpautomata és Fröccsautomata, mint magyar sajátosságok. Ami kár, hogy ott sem volt még angol nyelvű felírat sem…

(választék, angol (idegen) nyelvű felirat nélkül)

(szörpautomata, mellette a fröccsautomata) 

Facebook oldal: Kevés rajongó van még. Dicséretes, hogy foglalkoznak az oldallal. Csak így tovább, vagy egy kicsit jobban! 

Weboldal: Megfelelő információt szolgáltat az oldalra látogatónak, kár, hogy amikor írom a bejegyzést, a borvacsorák még nem választhatóak ki 2014.januárra… 

Print kommunikáció: A/5-ös méretű több oldalas szórólappal dolgozik az üzlet. Az étterem csak a hátsó borító felét kapta meg, többet érdemelne pedig. Bár biztos a bevételt a bolt, és nem az étterem termeli.  Más magyarázatot nem találok rá, hogy miért nem kap nagyobb teret a szórólapon. 

Összességében elmondható, hogy minőség-ár arány tekintetében jó szolgáltatást kapunk, egy-két hibával. Hiba a lift működése és az ordítóan kevés idegen nyelvű kommunikáció. Aki a Váci utca környékén akar enni egy átlagosan jó ételt kellemes körülmények között, azoknak ajánlom. Mi legközelebb az egyik borvacsorát fogjuk kipróbálni.