Nemrég Szilárd a Lurdy Házban tartott előadást egy online marketing konferencián, ebből adódóan, na meg hogy egész nap havazott Budapesten, a nap nagy részét a házon belül töltöttük. Ebédidőre már torkig voltunk az édes és sós aprósüteményekkel, így inkább körbenéztünk, milyen más lehetőségek adottak az ebédhez a helyszínen. Az épületben egy csomó kifőzde üzemel, amik átlagban 1000 Ft-os áron kínálnak menüket, de nekünk valahogy egyik sem nyerte el a tetszésünket, no de ekkor szerencsére megpillantottuk a Burger House-t. Gyorsan helyet is foglaltunk az egyik asztalnál.

Annyira sok észrevétel és ötlet fogalmazódott meg bennem pillanatok alatt a hellyel kapcsolatban, hogy most nagyon koncentrálnom kell, hogy az előző bejegyzésemmel ellentétben, nem túl hosszúra nyújtva, de mégis részletesen kifejthessem a véleményem.

Ami a helyről nekem egyből lejött, hogy a nagyon lelkes, magyar tulajdonosok eltökélt szándéka, hogy a nemzetközi multikon szocializálódott hamburgerfogyasztóknak megmutassák, milyen is az igazi, friss alapanyagokból előállított, általuk kézművesnek aposztrofált hamburger. Kicsit utána is olvastam a Burger House történetének, a Lurdy Házon kívül még másik 5 helyen vannak jelen, elsősorban a belvárostól kicsit messzebb elhelyezkedő egységekkel, de Dunakeszin is megtalálhatóak. Anno egy káposztásmegyeri kis büféből nőtte ki magát a cég, és mostanra több egységük is franchise rendszerben működik a tulajdonosok teljes felügyelete mellett.

No de vissza a Lurdy Házban található Burger House-hoz, ami egyébként pont nem a tulajdonosok üzemeltetése alatt áll. A hamburgerük nem csak hatalmas, de finom is, a baconburgerben pedig kifejezetten finom volt a házi hambiszósz. Hamburgerek mellett hotdogot és tortillát is ehetünk, természetesen vannak desszertek is, de mivel ezek sajnos nem helyben készülnek, így azokat nem is kóstoltuk meg.

                       (Baconburger házi hambiszósszal)

Kiszolgálás, felszolgálás: A pincérlány nagyon kedves volt, s bár sokáig hezitáltunk, hogy mit is rendeljünk, újra és újra mosolyogva tért vissza asztalunkhoz, hogy sikerült-e már választani, és amikor bevallottuk, hogy még mindig nem, akkor készségesen ajánlott egy-egy burgert nekünk, amivel nagyon ügyesen leegyszerűsítette a választási folyamatot. Ami külön tetszett, hogy eldönthettük, hogy milyen uborka kerüljön a hamburgerbe, milyen fűszerezésű legyen a sült krumpli (ami egyébként sajnos mirelit, de szerintem az egyik legjobb, amit valaha kóstoltam), és arra is felhívta a figyelmünket, hogy a húst közepesre sütik alapból, de természetesen ha szeretnénk, teljesen át tudják sütni. Nekünk tökéletesen megfelelt a közepesre sütés. Nagyon ügyesen még cheddar sajtot is eladott nekünk hozzá, ami egyébként tényleg jó döntésnek bizonyult.

Tisztaság: Nehéz egy bevásárlóközpontban található étterem tisztaságáról beszélni, hiszen ezeken a helyeken nincs külön mellékhelyiség és mosdó, de amit mi láttunk, az teljesen tisztának mondható. Az asztalok tiszták voltak, a padló is, amint végeztek a mellettünk ülő asztalnál, már le is takarították. A Lurdy Házban egyébként egy látványkonyha került kialakításra, így túl sok titkolnivalót nem is rejtegethetnek az éhes és kíváncsi szemek elől, hiszen minden munkafolyamat előttünk zajlik.

Eladóhelyi kommunikáció: Az egyik szemem sír, a másik nevet, több okból is. Adott egy feltörekvő, magyar étteremlánc, akiknek a kommunikációja alapján nekem tényleg őszintének tűnik, hogy lelkiismeretesen szeretnék végezni a munkájukat, és minőségi ételt kínálni a vendégeiknek. Ezzel a résszel nincs is baj, és számomra abszolút dicséretes, hogy az étlapon színes ételfotókkal illusztrálják az ételeket, ráadásul laminált lapokon, ami nagyon praktikus megoldás egy étterem részéről. Az étlap azonban sajnos jó néhány helyesírási hibát tartalmaz.

A mottójuk szerint a "képeink nem illusztráció", ezzel sem lenne semmi baj, mert tényleg milyen kiábrándító, hogy általában az ételek köszönőviszonyban sincsenek a képeken feltüntetettekkel, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy lehet igényesebben is fotózni élethűen ételeket. 

Emellett viszont nagyon pozitívnak gondolom, hogy minden brandingelve van. A szalvéta, a hamburgerbe beleszúrt kis zászló, a törlőkendő (igen, még erre is figyelnek!), a csáró (amiben a számlát kihozzák), a házhoz szállításra használt ételtartó és papírtasak, de még a poháralátéten is mindenhol visszaköszön a logó. Sok étterem példát vehetne róluk, mivel ezek pont azok a tárgyak, amik napi szinten fogynak, így nagy tételben is be lehet tárazni belőlük, azaz költséghatékonyabban lehet megrendelni nagyobb tételben is.

   (Meglepően jól brandingelt kiegészítők, a galériáért klikk a képre!)

Viszont így akkor el is érkeztünk a számomra egyik legnagyobb kérdőjelhez, ami a logó maga. Egyszerűen nem tudok nem hasonlóságot találni a 2 logó között.

          (A logó kreativitás szempontjából sajnos elégtelen)

Persze mondják sokan, nem könnyű a mai világban kreatívnak lenni, de ha az ember beüti a burger house logo szavakat a Google keresőjébe, akkor több tucatnyi nagyjából hasonló kinézetű logóval találhatjuk szembe magunkat, így én csak remélni tudom, hogy ez a logó nem egy grafikus kezei közül került ki. 

Facebook: Közel 4500 rajongóval büszkélkedhetnek, és kifejezetten szimpatikus, hogy alapból tudják, hogy mire is való a közösségi oldalon való kommunikáció, mégis sajnos azt kell hogy mondjam, hogy túl személyes lett. Az, hogy betekintést engednek a konyhai életükbe, hogy testközelből is megismerhetjük a szakácsokat, interaktívak a rajongókkal, stb. nagyon dicséretes, és csak így tovább, de mégis az embernek olyan érzése van, mintha egy összetartó haveri csoport beszélgetésébe csöppent volna, amibe ő sajnos nem tartozik bele. Kis módosításokkal szerintem ezen nagyon könnyen lehet változtatni, de tényleg érdemes márkaként, és nem a tulajdonosként kommunikálni, mert a kettő között nagyon nagy a különbség! Érdemes lenne minőségibb képeket használni itt is. Ugyancsak, Burger House & Café néven szerepelnek a Facebookon (a Café szóval ezen kívül sehol máshol nem találkozni, talán a Facebookon is csak azért szerepel így, mert már nem lehet megváltoztatni az oldal nevét?), de a Lurdy Házban található egység külön oldallal is megtalálható, egy terjeszkedő franchise esetében ezt is érdemes szerintem központilag kezelni, és nem elaprózni a különböző egységekre a kommunikációt.

Honlap: Nos, itt is egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert érződik rajta, hogy szívből csinálják, amit csinálnak. Gondoltak a blogra is, ami ugyancsak dicséretes, de sajnos eddig csak egy bejegyzés született, pedig annyi hálás téma és tartalom lehetne itt is. Hiányolom a gusztusos ételfotókat, a hívószavakat, ami miatt azt kellene, hogy érezzem, hogy nekem most azonnal rendelnem kell innen, vagy el kell mennem a legközelebbi éttermükbe.

Mindent összevetve nekem úgy tűnik, hogy a cég, ahogyan egy blogbejegyzésben maguk is bevallják, eljutottak arra a szintre, hogy sajnos saját maguk váltak azokká, akik gátolják a céget a továbbfejlődésben. Remélhetőleg ezt tényleg így is gondolják, és rájönnek, hogy egy megtervezett, hosszútávú stratégiával és letisztult, konzekvens komunikációval igen is van létjogosultságuk a magyar gasztro piacon. 

Arról nem tudni, hogy tervezik-e a belváros vagy egyéb vidéki városok meghódítását, ezt majd nyilván az idő eldönti, de az sem baj szerintem, ha az amerikai Applebee's országos franchise mintájára inkább tényleg a ráérősebb, családiasabban étkező vendégeket célozzák meg. 

További marketinges okosságokért lájkold a Facebook oldalunkat! 

Ha tetszett a bejegyzés lájkold és oszd meg az ismerőseiddel vagy nyomj rá egy pluszt! ;) Köszönjük!